NEKA_500

KK_térelválasztó-FF_520

Utánpótlás korosztályok képzési keretterve

MocsaiLajos-news_110A kézilabda játék filozófiája, tovább növekvő nemzetközi népszerűsége, valamint a nemzeti sajátosságok alapján hazánkban mind a képzési és pedagógiai célok figyelembevételével, mind a minőségi, mind az utánpótlás, valamint a rekreatív sportolók számára az egyik leghasznosabb labdajáték, sport. Dinamikus fejlődése edzéselméletileg és edzés-módszertanilag a gyakorlatias és minőségi képzést alapul véve igényli a korosztályos képzés tartalmi megújítását. Ehhez nyújt segítséget “Az utánpótlás korosztályok képzési keretterve” szakmai anyag, amelyet Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora, a Nemzeti Kézilabda Akadémia főigazgatója dolgozott ki.

KK_térelválasztó-FF_520

7 – 8 éves korosztály

Ebben a korosztályban rendkívül nagyok lehetnek az eltérések a gyermekek alkati és pszichomotoros fejlettségében. Így elsősorban a játékkészség alapjainak lerakásáról beszélhetünk. Az alapozó jellegű képességfejlesztés domináljon, hiszen a korcsoport testi és szellemi fejlettsége lehetővé teszi a sokoldalú képzési anyag, a sokoldalú alapozó jellegű motorikus képzést.

részletesebben »

KK_térelválasztó-FF_520

9 – 10 éves korosztály

Ebben a korosztályban már részben elkülönülhetnek a képességek fejlesztésére irányuló tudatos edzésprogramok. Bár az edzésingerek hatásai összetetten jelentkeznek, nálunk is érdemes kiemelni az ügyességet, a gyorsaságot, mint kiemelten kezelendő, inkább fejlesztendő bázisképességeket. Ebben a korosztályban hangsúlyozottan megjelenik az állóképesség módszeres, szükségszerű képzése, elsősorban a korcsoport felső évjáratában, amit a szomatikus fejlődés, a képességek komplex fejleszthetőségének igénye és lehetősége diktál. „Szárazföldön” nem (a vízben) történő állóképességi alapozómunka számára a 9-10 éves korosztály a hangsúlyozott kiinduló élettani potenciál.

részletesebben »

KK_térelválasztó-FF_520

11 – 12 éves korosztály

Az alap (alapozó) gyorsasági összetevők fontos, kiemelten kezelendő képzési időszaka ezen korcsoport, különösen a láb gyorserejének, a mozgások frekvenciájának és frekvencia növelésének, gyorsasági képességfejlesztésének időszaka. A rugalmasság, a ruganyosság, a rajtkészség, a hely- és helyzetváltoztatás gyakorlatai és az azokra irányuló képzés napi feladatként jelentkezik. A dinamikus, gyorsasági távokon 30-60-80-100 méteren döntően anaerobalaktacid energianyerés során mindkét nemnél a fejlődés folyamatos, bár a korcsoport második felénél az ösztrogén megjelenésével, a lányoknál a testzsír megnövekedésével szétválik a fiúk javára, (tesztoszteron megjelenése).

részletesebben »

KK_térelválasztó-FF_520

13 – 14 éves korosztály

A dobó-hajító technika alapformáinak sokoldalú képzése a váll vonala és a váll vonala alatti technikák, sportág specifikus és általános, atlétikus mozgásanyaggal. A mozdulat és mozgásgyorsaság fejlesztése a mozgásszerkezet, illetve dinamikai összetevők javításával, a távolság és a célzó képesség összetevőinek változatos alkalmazásával. A fiziológiás reakciógyorsaságának, intenzív fejleszthetőségeinek utolsó időszaka. Nagyon fontos a hangsúlyozott gyakorlás, e képesség sportág specifikus fejlesztésére. A kézilabdázás szempontjából kiemelkedő, vágta futógyorsaság fejlesztésének legfontosabb időszaka, ezért a gyorsulást, a lépéshosszt, a futótechnikát, a koordinációs előkészítő és versenygyakorlatait a rövid távú sprintfutásoknál a rendszeres képzés anyagát kell alkotnia.

részletesebben »

KK_térelválasztó-FF_520

15 – 16 éves korosztály

A serdülő fiúk és lányok képességfejlesztése a hormonális háztartás eltérő hatásmechanizmusának (tesztoszteron, ösztrogén), valamint a telítődési és nyúlási szakaszok fázisbeli eltolódása miatt igen körültekintő, és differenciált készségfejlesztő edzésmunkát igényelnek. Az edzőknek, sportszakembereknek különös tekintettel kell lennie az eltérésekre is, mivel a serdülőkor igen nagy fejlődési, növekedési különbségeket, így terhelhetőségi differenciálódást is eredményezhet.

részletesebben »
 
NEKA_500